Veled is megtörtént már, hogy csak felmentél a Facebookra, csak egy percre, mert amúgy lenne valami dolgod, de csak egy fél másodperc, míg megnézed azt az értesítést… aztán két óra múlva arra eszméltél, hogy végignézted az összes volt ovistársad profilját, megállapítottad, hogy az általános iskolás legjobb barátnődnek van egy szupermenő állása, és az egész nyarát Barcelonában töltötte, a régi évfolyamtársaid mind nagyon sikeresek a tanulásban, vagy épp körbejárják a világot, te pedig nem mentél sehová, már hónapok óta senki sem hívott egy buliba sem, nem publikáltál egy világmegváltó tudományos cikket sem nemzetközi újságokban… és úgy alapból egy nagy semminek érzed magad?
Feltételezem, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit néha beszippant a közösségi média negatív oldala, szóval ha fent magadra ismertél, akkor ez a poszt neked szól. Itt azt hiszem, fontos leszögeznem, hogy nem tartom a közösségi oldalakat az ördögtől valónak, nem gondolom, hogy az internet, az okostelefonok vagy a szelfik fogják romba dönteni a társadalmat. Fontos viszont, hogy tudatosan használjuk ezeket – ezt fogom ma boncolgatni.
